A kezdetek nálunk....
Szia!
Ismét jelentkezem. A Facebook-on, a neten és a médiában is a napokban nagy port kavart egy kismama beszámolója, aki egy -nem magán- kórházban "ellenszolgáltatás nélkül" szülte meg a kisbabáját, és amit tapasztalt az kritikán aluli volt.Pár hónappal szülés után megszólalt.Azóta hallhattunk ilyet is, olyat is a témával kapcsolatban, kapott ő is hideget és meleget is. Ezeket olvasva, és a témában megszólalókat hallgatva bennem is ambivalens érzések kerekedtek, de inkább az ő véleménye felé húz a szívem, saját tapasztalataimból kiindulva.
A helyzetünkből adódóan évek óta heti, havi rendszerességgel járok nőgyógyászhoz.Az évek alatt háromszor váltottam orvost, jelenleg én is magánorvoshoz járok egy magánintézménybe.
Mikor eldöntöttük, hogy jöhet a baba, nagy örömmel és lendülettel vágtunk bele.Egy következő alkalommal azt is elmesélem mit éltem át az "első" alkalommal, amikor már "élesbe" csináltuk. :)
Most a témánál maradva folytatom tovább a történetemet. Pár hónap próbálkozás után bejelentkeztem a nőgyógyászomhoz, akivel mindaddig nem gyakran találkoztam, csak az éves szűrővizsgálatokon. Nem azért mentem,mert aggódtam, hogy nem sikerült még, hanem azért, mert akartam, hogy megvizsgáljon, hogy minden rendben van-e a gyermekvállaláshoz. Mert mi "tervezett" babát akartunk. Azt még azért elmondom, hogy akármikor mentem - bár egy állami kórházba mentem - én mindig adtam pénzt az orvosnak. Azért, hogy kedves legyen velem, ne kelljen sokat várni, ne kerülhessek megalázó helyzetbe. Gondolom mások is ilyen okok miatt adnak pénzt az orvosnak.Évente egy-egy alkalommal ez még nem is volt olyan megterhelő.
Szóval egy vizsgálatra mentem, ahol elmondtam, hogy kisbabát szeretnénk , kb. három hónapja próbálkozunk, és azért jöttem, hogy minden rendben -e. A doki megvizsgált, és azzal bocsátott utamra, hogy ha nem leszek terhes, akkor három hónap múlva jelentkezzek, ne várjunk feleslegesen. Én nem éreztem ilyen sietősnek, de azért három hnap múlva visszamentem, mert még nem voltam várandós. Akkor kaptam életemben először Clostylbegit (remélem jól írtam le a nevét) tablettát, mindenféle ultrahangos ellenőrzés nélkül. Szedtem három cikluson keresztül - szintén ultrahangos ellenőrzés nélkül - majd visszamentem. Sajnos a gyermekáldás még mindig elkerült. Orvosom türelemre intett, pénz zsebbe, tabletta felír. Közben azért már behívott ultrahang vizsgálatra, de csakis a pénz miatt. Ez ment egy darabig, utána pedig én saját elhatározásomból döntöttem úgy, hogy egy kis szünetet tarok,nem megyek dokihoz, nem szedek Clostylbegitet, nem fizetek, és még csak a ciklusomat se számolgatom, egyszerűen csak szeretjük egymást a a párommal. Ekkor már páran elmondták a titkát a sikernek: NE GÖRCSÖLJ RÁ.Akkor azt hittem ez elég lesz. Ha nem foglalkozom vele, akkor nem görcsösen akarom, és pikk-pakk sikerül. Hát nem így lett. Legközelebb folytatom, hogy alakult.
Azért mindenkinek nagyon szép napot kívánok!Aki hasonló helyzetben van, mint én, annak kitartást, és szerelemmel teli hétvégét kívánok.
Ismét jelentkezem. A Facebook-on, a neten és a médiában is a napokban nagy port kavart egy kismama beszámolója, aki egy -nem magán- kórházban "ellenszolgáltatás nélkül" szülte meg a kisbabáját, és amit tapasztalt az kritikán aluli volt.Pár hónappal szülés után megszólalt.Azóta hallhattunk ilyet is, olyat is a témával kapcsolatban, kapott ő is hideget és meleget is. Ezeket olvasva, és a témában megszólalókat hallgatva bennem is ambivalens érzések kerekedtek, de inkább az ő véleménye felé húz a szívem, saját tapasztalataimból kiindulva.
A helyzetünkből adódóan évek óta heti, havi rendszerességgel járok nőgyógyászhoz.Az évek alatt háromszor váltottam orvost, jelenleg én is magánorvoshoz járok egy magánintézménybe.
Mikor eldöntöttük, hogy jöhet a baba, nagy örömmel és lendülettel vágtunk bele.Egy következő alkalommal azt is elmesélem mit éltem át az "első" alkalommal, amikor már "élesbe" csináltuk. :)
Most a témánál maradva folytatom tovább a történetemet. Pár hónap próbálkozás után bejelentkeztem a nőgyógyászomhoz, akivel mindaddig nem gyakran találkoztam, csak az éves szűrővizsgálatokon. Nem azért mentem,mert aggódtam, hogy nem sikerült még, hanem azért, mert akartam, hogy megvizsgáljon, hogy minden rendben van-e a gyermekvállaláshoz. Mert mi "tervezett" babát akartunk. Azt még azért elmondom, hogy akármikor mentem - bár egy állami kórházba mentem - én mindig adtam pénzt az orvosnak. Azért, hogy kedves legyen velem, ne kelljen sokat várni, ne kerülhessek megalázó helyzetbe. Gondolom mások is ilyen okok miatt adnak pénzt az orvosnak.Évente egy-egy alkalommal ez még nem is volt olyan megterhelő.
Szóval egy vizsgálatra mentem, ahol elmondtam, hogy kisbabát szeretnénk , kb. három hónapja próbálkozunk, és azért jöttem, hogy minden rendben -e. A doki megvizsgált, és azzal bocsátott utamra, hogy ha nem leszek terhes, akkor három hónap múlva jelentkezzek, ne várjunk feleslegesen. Én nem éreztem ilyen sietősnek, de azért három hnap múlva visszamentem, mert még nem voltam várandós. Akkor kaptam életemben először Clostylbegit (remélem jól írtam le a nevét) tablettát, mindenféle ultrahangos ellenőrzés nélkül. Szedtem három cikluson keresztül - szintén ultrahangos ellenőrzés nélkül - majd visszamentem. Sajnos a gyermekáldás még mindig elkerült. Orvosom türelemre intett, pénz zsebbe, tabletta felír. Közben azért már behívott ultrahang vizsgálatra, de csakis a pénz miatt. Ez ment egy darabig, utána pedig én saját elhatározásomból döntöttem úgy, hogy egy kis szünetet tarok,nem megyek dokihoz, nem szedek Clostylbegitet, nem fizetek, és még csak a ciklusomat se számolgatom, egyszerűen csak szeretjük egymást a a párommal. Ekkor már páran elmondták a titkát a sikernek: NE GÖRCSÖLJ RÁ.Akkor azt hittem ez elég lesz. Ha nem foglalkozom vele, akkor nem görcsösen akarom, és pikk-pakk sikerül. Hát nem így lett. Legközelebb folytatom, hogy alakult.
Azért mindenkinek nagyon szép napot kívánok!Aki hasonló helyzetben van, mint én, annak kitartást, és szerelemmel teli hétvégét kívánok.
.jpg)
.jpg)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése