Gyere Pindúr....avagy ne görcsölj rá! :)

Sziasztok! Az elengedéssel kapcsolatban lesz még egy pár gondolatom, mert igyekszem rájönni, hogy is lehet ezt az évekig tartó állapotot "nem görcsösen" megélni, de addig is folytatom a sort, azon "praktikákkal", amit a gyermekáldásért tettem meg, vagy próbáltam ki. Ez pedig nem más, mint a DIÉTA. Nem akarom mártír szerepbe helyezni magam, ezt inkább csak kipróbáltam, talán ezért nem hozott eredményt sem :)! De nagyon sok minden elolvastam a témában, és amikor kiderült, hogy PCOS-s vagyok, akkor kimondottan a PCOS,IR-es betegeknek ajánlott diétával kezdtem foglalkozni. Szigorúan véve nem tartom be a diétát, de nagyon sokat változtattam már az étkezési szokásaimon, ennek talán csöppnyi látszatja van, de szerintem azt is inkább a szobabiciklinek köszönhetem :D. Amúgy most igyekszem még jobban odafigyelni, mert a rajtam lévő túlsúly így is minden határt megdöntött már, de a legnagyobb félelmem, hogy az azóta napi szinten beadott hormoninjekciók tovább hizlalnak....

Sziasztok! Ismét bebizonyosodott, hogy a görcsös akarás mennyire gátolja a beteljesülést, és ha elengedjük az akarást milyen egyszerűek a dolgok. Nem rég olvastam a hírt, miszerint Ördög Nóra újból babát vár. Éééssssss....természetes úton fogant a második baba. Nóri blogjában olvastam, hogy is sikerült a második "ficergő", ahogy ő írja :). Mivel Mici - az első babájuk lombikbaba, így nem gondolták, hogy a védekezés szükséges lehet, tehát nem is tettek ellene semmit. Én úgy vélem , hogy az akarás teljesen eltűnt Nórából, merthogy megnyugodott, és lefoglalta a Micivel töltött idő, és a babázás öröme és boldogsága. És láss csodát, egyszer csak ott volt a pocakjában az újabb kis családtag, a férje Nánási Pál el is készítette az újabb pocakos képeket, amelyek az alábbi linken érhetőek el:  http://nanasi.hu/. Ezúton is gratulálok a kis családnak, és Nórának, amiért sikerült ezt a csodát véghez vinnie. Aki meddőségi problémákkal küzd, az sajnos pontosan tudja, hogy mennyire nehé...

Sziasztok! Ma megtöröm a "próbálkozásaim" részek folytatását, mert ismét tanúbizonyságot szolgáltatott nekem a sors, vagy a Jóisten, vagy az Univerzum, vagy mindegy minek nevezzük, hogy bizony a "ne görcsölj rá" működik! Csak nem azzal kapcsolatban, amire vártam!No de sebaj, működik!Már csak a gyermekáldással kapcsolatos vágyaimra kellene "ráhúzni" a tudományt, és meg is oldódna a probléma! :) Elmesélem, hogy mi történt velem. Dolgozok egy munkahelyen, nem olyan besorolásban és bérért, mint amennyi az iskolai végzettségem alapján "járna". Gondolom ezzel vagyunk még így egy páran! :) Próbálkoztam többször, hogy előrébb juthassak a ranglétrán, és így a fizetési besorolásban is, vajmi kevés eséllyel. Észrevettem, hogy minél inkább igyekszem, annál kevésbé sikerül. A Főnököm egyszer csak jelezte, hogy lenne esélyem átkerülni máshová (magasabb bérért - leendő családanyaként ez is számít :) !), DE ehhez el kell végezzek egy kerek egyéves iskolát...

Sziasztok! Ma egy olyan témáról írok, ami sok nőnek segített már, és nemcsak a gyermekáldásban, hanem a menstruációval kapcsolatos problémák megoldásában. Ez is egy olyan lehetőség volt, amit a gyermekáldás érdekében vetettem be. Máig hiszem, hogy ha kitartóbb vagyok és nem adom fel, akkor ennek segítségével talán hamarabb sikerülhetett volna. Lehet, hogy újra el is kezdem. Ártani nem fog! :) Ez pedig az Aviva torna. Körülbelül tizenhárom éves lehettem, amikor először találkoztam vele. Azt hiszem egy Nők Lapjában olvastam róla, és mindjárt ki is próbáltam otthon az újság leírása alapján. Nekem nagyon korán megjött a menstruációm, nem voltam még tizenegy éves se, így amikor ezzel a tornával találkoztam, én már nagyon otthon voltam a témában. Sose volt rendszeres, és ez a kiszámíthatatlanság az első perctől kezdve bosszantott. Szóval elkezdtem tornázni, és egyre pontosabb lett. No nem annyira, mint amikor fogamzásgátlót szedtem. Akkor percre pontosan tudtam, hogy mikor fog megjönni, é...

Sziasztok! Ma elkezdenék arról mesélni, hogy mik voltak azok az alternatív "megoldások", amiket a siker érdekében bevettem.Mert hát jó, hogy van orvostudomány, és jó, hogy támaszkodhatunk rájuk, de sokszor ez önmagában nem elég, illetve, amikor azt éreztem, hogy az orvosi kezelések "megfeneklettek", és kellett valami, amibe kapaszkodhatok és bízni tudok. Az elején még csak "próbálkoztunk" mindenféle negatív gondolatok nélkül, csak "élesbe csináltuk". Mondjuk már akkor is hónapról hónapra türelmetlenebb lettem, és annyira vártam azt a pillanatot, amikor egy kétcsíkos tesztet tarthatok a kezembe. Én már azt is elképzeltem, hogy közlöm a párommal az örömhírt. Itt azért eszembe jut az is, hogy előtte többször mondtam a páromnak, hogy szeretnék kisbabát, és ideje lenne nekiállni, mert hát nem mindenkinek sikerül ám elsőre! Az is lehet, hogy itt van a kutya elásva. :) Szóval még nem gondoltuk, hogy ez ennyire nehéz lett, csak együtt voltunk. Engem...