Gyere Pindúr....avagy ne görcsölj rá! :)

Sziasztok! Múltkor szóba került az önsajnálat, és a Youtube-on rákerestem az önsajnálat szóra. Ha hiszitek, ha nem, nem igazán dobott ki olyan találatokat ami a témába vágó lenne, vagy ténylegesen az önsajnálatról szólna. Pedig örültem volna, ha pl. Bagdy Emőke, Popper Péter vagy akár Csernus doktor beszélt volna az önsajnálatról. Kíváncsi volnék, hogy szakemberek hogyan vélekednek erről a fogalomról, állapotról vagy helyzetről és annak hatásairól. Azt azért tudom félig laikusként (szoc. munkásnak tanultam, a problémamegoldás folyamatáról van némi ismeretem :) ) hogy az önsajnálat olyan, mint egy mocsár. Minél jobban elsüllyedünk benne, annál kevésbé tudunk már önmagunkon segíteni. De időnként - ha nem is süllyedek el benne, a saját meglátásom szerint - hatalmába kerít, és akár egy kiadós sírás formájában is előtörhet, de utána felállok és próbálkozom tovább, más alternatívákat keresek, amik segíthetnek az adott helyzetet megoldani. Így aztán az évek alatt nagyon sok mindent pr...

Sziasztok! Ismét jelentkezem, mégpedig egy kicsit elrugaszkodva az eddigi "komolyabb" bejegyzésektől. Hétvégén ismét sikerült beszélgetnem egy házaspárral, akiknek két gyönyörű gyermekük van, ikrek, egy kisfiú, egy kislány. Nagyon kedvesek voltak, és aminek külön örültem, hogy a házaspár férfitagja is leült velem beszélgetni, feltehettem neki a kérdéseimet, és nagyon érdekes, számomra tanulságos beszélgetés volt. Megkérdezhettem, hogy őt hogyan érintette az az időszak, amíg vártak a babára, babákra, az orvosok, nőgyógyászok, gyógyszerek "bűvöletében" ciklusról ciklusra. Amikor velem szemben ült és hallgattam egy pillanatra olyan volt, mintha az én páromat hallgattam volna. Az Ő gondolatait hallhattam egy idegen férfi szájából. Ugyanazokat a mondatokat sorolta nekem, amiket én is milliószor mondtam el a páromnak. Hogy nekem miért nincs gyerekem? Hogy .......neki.......... lehet, nekem nem? Mi lesz, ha nem lesz gyerekünk? Ha nem lehet gyerekünk, elhagysz? Ilyen...

Sziasztok! Ismét jelentkezem. Ma az örökbefogadásról ejtek pár szót, mert ez a téma már felmerült előző bejegyzésekben és annyira összetett és bonyolult, hogy mindenképpen érdemes szerintem még beszélni róla. Mindenki „saját” gyereket szeretne, de a sokéves eredménytelen próbálkozások és lombik beültetések után előbb-utóbb mindenkiben felmerül ez a kérdés: "Mi van, ha nem lehet saját gyerekünk?" Ilyenkor szokott szóba kerülni az örökbefogadás, menta egy lehetséges alternatíva. Ma már az örökbefogadásnak többféle módja lehetséges és ha a leendő szülők közösen úgy döntenek, hogy "bevállalják" és alkalmasnak találtatnak az örökbefogadó szülő szerepre, akkor előbb-utóbb egy kisbaba, vagy kisgyermek szüleivé válnak. Amiért én boncolgatom a témát az, az, hogy - biztos Ti is hallottatok már olyan történetet - hogy az örökbefogadás után jött a gyermekáldás és a fogadott gyerek mellé született "saját" is. Én személyesen ismerek olyan családot, ahol ez előfordu...

Sziasztok! A tegnapi bejegyzésemet sokan megnéztétek, privátban keresett meg egy ismerős, aki egy családi történetet osztott meg velem a leírtakra reagálva. Megengedte, hogy a "beszélgetésünket" itt megjelenítsem, azonban még a családi kötődést sem jelenítem meg, a névtelenség biztosítása miatt. "Bár nálunk nem volt probléma a  fogantatás körül, így aztán nem is úgy érzem, ennek a súlyát, mint ti, de egy biztos, hogy a gyermek a legcsodálatosabb ajándéka az életnek. Abban sem kételkedek, hogy megtépázza a kapcsolatokat ez a feszültséggel és aggodalommal teli várakozás. De egy jól működő kapcsolat is bármilyen(ennél sokkal kisebb) akadály miatt is meginghat. A ...rokonom....férje félrelépett egyszer, amikor nem akart már évek óta jönni a baba.De pár nap múlva visszament a feleségéhez, bocsánatot kért, és elmondta, hogy azért tette, mert nem érezte már magát férfinak. Viszont a félrelépés se tette helyre az önbecsülését, csak még a bűntudat is társult hozzá. Viszont ny...

Sziasztok! Ma ismét jelentkezem. Az elmúlt héten volt egy bejegyzésem, ami szerintem izgalmasra sikerült, azonban törölnöm kellett az interjúalanyom kérésére. Sajna max. egy délutánon kersztül volt elérhető, nem hiszem, hogy valaki látta, pedig még véleményt is kértem a bejegyzéssel kapcsolatban. No, sebaj. Akkor most újra nekifutok, idézetek és egyebek nélkül, mert a téma továbbra is izgalmas, és érdekel a véleményetek ezzel kapcsolatba, még akkor is ha esetleg nem közvetlenül érint a téma. Azt feszegettem, amit minden interjú során felteszek egy kérdés formájában is, hogy a kisbabára való várakozás hosszú, és nem egészen zökkenőmentes időszaka hogy érinti a házasságot, párkapcsolatot. Többen úgy számoltak be erről, hogy megerősítette a kapcsolatot a házastárssal, de hullámvölgyeket ők is átéltek. Ez  a válasz általában azoktól  a pároktól érkezett, akiknek sikerült, , legtöbbször lombikkal, de SIKERÜLT. Azt vettem ki a válaszokból, hogy igazából a kis...

Szia! Mivel már az  előzőekben szóba került ez a "betegség", illetve tünetegyüttes, ezért úgy gondoltam, hogy erről érdemes több szót ejteni. A PCOS egy mozaikszó, a polcisztás ovárium szindróma rövidítése. Ez azonban nem csak azt jelenti, hogy az ember lányának a petefészkei tele vannak cisztával, amit a nőgyógyó jobb esetben az ultrahangnál észrevesz, hanem több kellemetlen tünete is van. Ezek közé tartozik a szőrösödés, a rendszertelen menstruációs ciklus, az elhízás...brrrr, és még sok egyéb, amely nem igen vidámítja fel az ebben szenvedő nőket. Bár kívülről látható tünetei vannak, mégis gyakran csak akkor fedezik fel, amikor a gyermekre vágyó nő és élete párja csak próbálkoznak, próbálkoznak, próbálkoznak, és mégsem jön a gólya. Még ilyen esetekben is előfordulhat, hogy elsőként ez fel sem merül, mint a meddőség lehetséges oka. Sok esetben ez áll a meddőség hátterében. Nem gyógyítható, viszont kezelhető. Ez jó hír nekünk :) !Sokszor párosul inzulinrezisztenciával, ame...

Szia! Ma is egy történetemet osztanám meg, mégpedig a babásodásig tartó időszak nehézségeivel kapcsolatban. Én is írtam már, hogy volt olyan orvos, akinél azért váltottam, mert azt éreztem, hogy nem is én vagyok a fontos, nem az én problémámat helyezi előtérbe, hanem csakis a pénzszerzés motiválja. Interjúkat készítek hasonló helyzetben lévő leendő kismamákkal, valamint olyanokkal akiknek már sikerült, és többen mesélték, hogy nagyon sok orvos esetében érezték ők is ezt, ezért előbb-utóbb ők is rászánták magukat az orvosváltásra. Nemcsak azért, mert nem érezték a törődést, hanem azért is, mert így a céljuk szinte elérhetetlennek tűnt. Egyszer nálam is eljött az a pillanat, amikor rádöbbentem, hogy az orvosnak nem érdeke, hogy én mihamarabb kismama legyek, mert akkor ideális esetben is kilenc hónapig járok még hozzá, talán nála is szülök, és utána vége. Neki sajnos az volt az érdeke - hozzáteszem ezt én rontottam el - hogy minél tovább járjak, hozzá, és minél sűrűbben. Még nem voltam...