Jóban-rosszban, egészségben-betegségben...?
Sziasztok!
Ma ismét jelentkezem. Az elmúlt héten volt egy bejegyzésem, ami szerintem izgalmasra sikerült, azonban törölnöm kellett az interjúalanyom kérésére.
Sajna max. egy délutánon kersztül volt elérhető, nem hiszem, hogy valaki látta, pedig még véleményt is kértem a bejegyzéssel kapcsolatban.
No, sebaj. Akkor most újra nekifutok, idézetek és egyebek nélkül, mert a téma továbbra is izgalmas, és érdekel a véleményetek ezzel kapcsolatba, még akkor is ha esetleg nem közvetlenül érint a téma.
Azt feszegettem, amit minden interjú során felteszek egy kérdés formájában is, hogy a kisbabára való várakozás hosszú, és nem egészen zökkenőmentes időszaka hogy érinti a házasságot, párkapcsolatot.
Többen úgy számoltak be erről, hogy megerősítette a kapcsolatot a házastárssal, de hullámvölgyeket ők is átéltek. Ez a válasz általában azoktól a pároktól érkezett, akiknek sikerült, , legtöbbször lombikkal, de SIKERÜLT. Azt vettem ki a válaszokból, hogy igazából a kisbaba megszületése után erősödött meg a kapcsolat, a közös küzdelem közös "eredménye" az, ami összehozta őket a feszültségekkel terhes évek után.
Aztán volt akik arról számoltak be, hogy igenis megtépázza ez az állapot a kapcsolatot, mert a gyerek utáni vágy sok esetben a férfiban akár nagyobb lehet, mint a nőben, illetve a feleség évek és kezelések (sokszor megalázó kezelések) után már nem feltétlenül és nem mindenáron fut neki egy újabb "próbálkozásnak", ami fárasztó, akár fájdalmas, és kivétel nélkül mindig magában hordozza nemcsak a siker, henem egy "újabb" kudarc lehetőségét is. Amit lelkileg is el kell viselni. Mert muszáj.
Szóval ilyenkor egy szakadék alakul ki a házastársak között, és ez az állapot vagy mélyül, vagy ismét egymásra talál férj és feleség. De nem egyértelmű az sem, hogy kinél mi segíthet. Vegyük például az örökbefogadást. Van akinél már a gondolat megszületése is összehozza a feleket, mert mindketten egyetértenek abban, hogy ez jó megoldás lehet, van ahol csak a páros egyik tagja látja ezt alternatívának, a másiknak pedig égnek áll a haja is az ötlettől."Én nem nevelem a más gyerekét!"
Szóval minden házasságban ahol felmerülnek ilyen problkémák, másképp viszonyulnak hozzá a felek. De ugye előfordulhat olyan is, ahol a kisbaba utáni vágyakozás feszültségekkel, és "könnyekkel", nekifutásokkal teli éveiben következik be a félrelépés. Mondjuk a férj részéről. Mert ő is belefáradt. Végre egyszer olyan élményt akar, ami a szenvedélyről szól, és nem a peteérés eltalált pillanatairól. Amikor férfinak érezheti magát, és nem "spermium termelő" valaminek, akinek bizonyos napokon mindenképpen helyt kell állnia. De ugyanakkor ott van a NŐ is, aki nőiességét szeretné kiteljesíteni azzal, hogy Anyává lesz, amihez szüksége van arra a Férfira akit választott társául. A megpróbáltatások közepette ez egy hihetetlen arculcsapás a Nőnek.
Arra vonatkozóan, hogy a feleség lép félre adott helyzetben, nincsenek információim. Bizonyára már megesett hasonló a történelem folyamán, és akár a kaland vezetett gyermekáldáshoz, ezt is el tudom képzelni. Murphy azért dolgozik. Bevallom már bennem is felmerült, hogy ha félrelépnék PCOS, IR ide, vagy oda biztos, hogy következő hónapban már egy pozítiv tesztet tarthatnék a kezembe. A hűségen é s a szerelmen kívül még ez is visszatart...:).De félre a tréfával. Nagyon érdekel a téma ezen oldala, szóval szeretném, ha minél többen írnátok véleményt.
Ma ismét jelentkezem. Az elmúlt héten volt egy bejegyzésem, ami szerintem izgalmasra sikerült, azonban törölnöm kellett az interjúalanyom kérésére.
Sajna max. egy délutánon kersztül volt elérhető, nem hiszem, hogy valaki látta, pedig még véleményt is kértem a bejegyzéssel kapcsolatban.
No, sebaj. Akkor most újra nekifutok, idézetek és egyebek nélkül, mert a téma továbbra is izgalmas, és érdekel a véleményetek ezzel kapcsolatba, még akkor is ha esetleg nem közvetlenül érint a téma.
Azt feszegettem, amit minden interjú során felteszek egy kérdés formájában is, hogy a kisbabára való várakozás hosszú, és nem egészen zökkenőmentes időszaka hogy érinti a házasságot, párkapcsolatot.
Többen úgy számoltak be erről, hogy megerősítette a kapcsolatot a házastárssal, de hullámvölgyeket ők is átéltek. Ez a válasz általában azoktól a pároktól érkezett, akiknek sikerült, , legtöbbször lombikkal, de SIKERÜLT. Azt vettem ki a válaszokból, hogy igazából a kisbaba megszületése után erősödött meg a kapcsolat, a közös küzdelem közös "eredménye" az, ami összehozta őket a feszültségekkel terhes évek után.
Aztán volt akik arról számoltak be, hogy igenis megtépázza ez az állapot a kapcsolatot, mert a gyerek utáni vágy sok esetben a férfiban akár nagyobb lehet, mint a nőben, illetve a feleség évek és kezelések (sokszor megalázó kezelések) után már nem feltétlenül és nem mindenáron fut neki egy újabb "próbálkozásnak", ami fárasztó, akár fájdalmas, és kivétel nélkül mindig magában hordozza nemcsak a siker, henem egy "újabb" kudarc lehetőségét is. Amit lelkileg is el kell viselni. Mert muszáj.
Szóval ilyenkor egy szakadék alakul ki a házastársak között, és ez az állapot vagy mélyül, vagy ismét egymásra talál férj és feleség. De nem egyértelmű az sem, hogy kinél mi segíthet. Vegyük például az örökbefogadást. Van akinél már a gondolat megszületése is összehozza a feleket, mert mindketten egyetértenek abban, hogy ez jó megoldás lehet, van ahol csak a páros egyik tagja látja ezt alternatívának, a másiknak pedig égnek áll a haja is az ötlettől."Én nem nevelem a más gyerekét!"
Szóval minden házasságban ahol felmerülnek ilyen problkémák, másképp viszonyulnak hozzá a felek. De ugye előfordulhat olyan is, ahol a kisbaba utáni vágyakozás feszültségekkel, és "könnyekkel", nekifutásokkal teli éveiben következik be a félrelépés. Mondjuk a férj részéről. Mert ő is belefáradt. Végre egyszer olyan élményt akar, ami a szenvedélyről szól, és nem a peteérés eltalált pillanatairól. Amikor férfinak érezheti magát, és nem "spermium termelő" valaminek, akinek bizonyos napokon mindenképpen helyt kell állnia. De ugyanakkor ott van a NŐ is, aki nőiességét szeretné kiteljesíteni azzal, hogy Anyává lesz, amihez szüksége van arra a Férfira akit választott társául. A megpróbáltatások közepette ez egy hihetetlen arculcsapás a Nőnek.
Arra vonatkozóan, hogy a feleség lép félre adott helyzetben, nincsenek információim. Bizonyára már megesett hasonló a történelem folyamán, és akár a kaland vezetett gyermekáldáshoz, ezt is el tudom képzelni. Murphy azért dolgozik. Bevallom már bennem is felmerült, hogy ha félrelépnék PCOS, IR ide, vagy oda biztos, hogy következő hónapban már egy pozítiv tesztet tarthatnék a kezembe. A hűségen é s a szerelmen kívül még ez is visszatart...:).De félre a tréfával. Nagyon érdekel a téma ezen oldala, szóval szeretném, ha minél többen írnátok véleményt.
.jpg)
.jpg)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése