Gyere Pindúr....avagy ne görcsölj rá! :)

Sziasztok! Egy örömteli hírt szeretnék megosztani Veletek! A családállítás után sok minden megváltozott bennem, átértékeltem szinte mindent az életemben, és ennek eredményeképpen mára már két Pindurka kicsi szíve dobog az én szívem alatt! Könnyek nélkül még mindig nem megy erről írni, de ezek már az öröm könnyei sok-sok év után! Szóval amit annyira vágytam, akartam, valóra vált!Köszönöm mindenkinek aki mellettem állt, nehéz időszak volt ez a mi életünkben.De sikerült annyira befogadóvá válnunk, hogy egyszerre két Pindurka is minket választott szüleinek, akik karácsonykor fognak megérkezni hozzánk! :) Az igazsághoz hozzátartozik, hogy három kis Tündér indult el velünk az úton, de sajna a legkisebbik nem maradt velünk, tőle a 9. héten kellett búcsút vennünk. :( De a két Pindurkánk szépen fejlődik, ma léptem a 15. hétbe, és remélem, hogy minden zökkenőmentesen fog haladni tovább.Mindenkinek, aki hasonló nehézségekkel küzd, kívánom, hogy mihamarabb megismerhesse ezt az érzést, amikor ...

Sziasztok! Már rég jelentkeztem és azon gondolkoztam, hogy vajon mindenről szót ejtettem-e, amivel a gyermekáldás elérése közben találkoztam, és az egyik legfontosabbat és legkellemesebbet hagytam ki, ez a reflexológia, a talpmasszázs egy formája. Nekem most már három éve az életem része lett. Az első alkalom egy kínzás volt, a könnyeim kifolytak, és azt hittem bepisilés nélkül nemigen fogom túlélni.De mindenkit megnyugtatok ez elmúlik, az első pár alkalom kegyetlen, de szép lassan átvált kellemesbe, utána pedig az ellazulás nélkülözhetetlen eleme lesz. Minden héten jártam, és annyira megszoktam, ha valamiért kimaradt nehezebben csináltam végig a hetet. Nekem segített abban is, hogy a heti dolgok, gondok letisztuljanak, és egy kicsit kikapcsolódjak. Ha valaki nem babáért küzd, annak is csak ajánlani tudom, mert a mindennapok megélésében is sokat segít, a meddőség, és különböző nőgyógyászati panaszok ellen pedig kifejezetten ajánlják. Egy női magazin egy számából idéznék, amiben i...

Sziasztok! Gondoltam azért szánok egy bejegyzést mindazon természetes, és kevésbé természetes "szerekről", melyek a termékenység fokozására hivatottak, és sokszor elég borsos áron jutunk hozzájuk. De hát a célért mindent, igaz hölgyeim? Szóval most legalább megpróbálom csokorba szedni mindazon csodaszereket, melyeket rövidebb-hosszabb ideig használtam (vagy csak erősen ajánlották) és leírom a velük kapcsolatos tapasztalataimat is. Az első ami az eszembe jut, az a méhpempő. Ez egy méhek által termelt "anyag", amellyel a méhkirálynőt táplálják, hogy minél termékenyebb legyen. Én ezt egy méhésztől szereztem be, természetes állapotában. A kiszerelésre már nem emlékszem - -talán 50 grammnyi lehetett - nagyon kicsi volt, és az ára igen borsos, 10000 forintot fizettem érte. Elkezdtem "szedni", de sajna  - hiába volt olyan drága - el se fogyott az összes. Senki kedvét nem veszem el, de az íze szörnyű. Nekem már az undorító kategóriát súrolta. Reggelente egy ic...

Sziasztok! Régóta nem jelentkeztem, mert az elmúlt napokban sok minden történt velem, ezek közül az egyiket megosztanám Veletek! Részt vettem egy családállításon. Aki még nem hallott róla, annak ajánlom, hogy az alábbi linken elérhető tájékoztatást: http://hu.wikipedia.org/wiki/Csal%C3%A1dfel%C3%A1ll%C3%ADt%C3%A1s A családállítás lényege, hogy a családunkban, ebbe beleértve a felmenőket is, létezhetnek olyan gócpontok, elakadások az energiában, feldolgozatlan tragédiák amelyek a mi életünkre is befolyással bírnak, amelyek gátolhatnak bennünket a saját életünk maximális és lehető legtökéletesebb megélésében. Ezek kerülnek felszínre, olyan dolgokat megtapasztalva, amit a tudatos elménkkel akár el is utasítanánk, vagy amely ismereteknek eddig nem is voltunk a  a birtokában. Olvastam róla már, és hallottam is már, hogy valakit az áhított gyermekáldás eléréséhez ez a módszer segített hozzá. De féltem is tőle, féltem attól, hogy kemény lesz....kemény lesz szembesülni azzal, h...

Sziasztok! Az elengedéssel kapcsolatban lesz még egy pár gondolatom, mert igyekszem rájönni, hogy is lehet ezt az évekig tartó állapotot "nem görcsösen" megélni, de addig is folytatom a sort, azon "praktikákkal", amit a gyermekáldásért tettem meg, vagy próbáltam ki. Ez pedig nem más, mint a DIÉTA. Nem akarom mártír szerepbe helyezni magam, ezt inkább csak kipróbáltam, talán ezért nem hozott eredményt sem :)! De nagyon sok minden elolvastam a témában, és amikor kiderült, hogy PCOS-s vagyok, akkor kimondottan a PCOS,IR-es betegeknek ajánlott diétával kezdtem foglalkozni. Szigorúan véve nem tartom be a diétát, de nagyon sokat változtattam már az étkezési szokásaimon, ennek talán csöppnyi látszatja van, de szerintem azt is inkább a szobabiciklinek köszönhetem :D. Amúgy most igyekszem még jobban odafigyelni, mert a rajtam lévő túlsúly így is minden határt megdöntött már, de a legnagyobb félelmem, hogy az azóta napi szinten beadott hormoninjekciók tovább hizlalnak....

Sziasztok! Ismét bebizonyosodott, hogy a görcsös akarás mennyire gátolja a beteljesülést, és ha elengedjük az akarást milyen egyszerűek a dolgok. Nem rég olvastam a hírt, miszerint Ördög Nóra újból babát vár. Éééssssss....természetes úton fogant a második baba. Nóri blogjában olvastam, hogy is sikerült a második "ficergő", ahogy ő írja :). Mivel Mici - az első babájuk lombikbaba, így nem gondolták, hogy a védekezés szükséges lehet, tehát nem is tettek ellene semmit. Én úgy vélem , hogy az akarás teljesen eltűnt Nórából, merthogy megnyugodott, és lefoglalta a Micivel töltött idő, és a babázás öröme és boldogsága. És láss csodát, egyszer csak ott volt a pocakjában az újabb kis családtag, a férje Nánási Pál el is készítette az újabb pocakos képeket, amelyek az alábbi linken érhetőek el:  http://nanasi.hu/. Ezúton is gratulálok a kis családnak, és Nórának, amiért sikerült ezt a csodát véghez vinnie. Aki meddőségi problémákkal küzd, az sajnos pontosan tudja, hogy mennyire nehé...

Sziasztok! Ma megtöröm a "próbálkozásaim" részek folytatását, mert ismét tanúbizonyságot szolgáltatott nekem a sors, vagy a Jóisten, vagy az Univerzum, vagy mindegy minek nevezzük, hogy bizony a "ne görcsölj rá" működik! Csak nem azzal kapcsolatban, amire vártam!No de sebaj, működik!Már csak a gyermekáldással kapcsolatos vágyaimra kellene "ráhúzni" a tudományt, és meg is oldódna a probléma! :) Elmesélem, hogy mi történt velem. Dolgozok egy munkahelyen, nem olyan besorolásban és bérért, mint amennyi az iskolai végzettségem alapján "járna". Gondolom ezzel vagyunk még így egy páran! :) Próbálkoztam többször, hogy előrébb juthassak a ranglétrán, és így a fizetési besorolásban is, vajmi kevés eséllyel. Észrevettem, hogy minél inkább igyekszem, annál kevésbé sikerül. A Főnököm egyszer csak jelezte, hogy lenne esélyem átkerülni máshová (magasabb bérért - leendő családanyaként ez is számít :) !), DE ehhez el kell végezzek egy kerek egyéves iskolát...

Sziasztok! Ma egy olyan témáról írok, ami sok nőnek segített már, és nemcsak a gyermekáldásban, hanem a menstruációval kapcsolatos problémák megoldásában. Ez is egy olyan lehetőség volt, amit a gyermekáldás érdekében vetettem be. Máig hiszem, hogy ha kitartóbb vagyok és nem adom fel, akkor ennek segítségével talán hamarabb sikerülhetett volna. Lehet, hogy újra el is kezdem. Ártani nem fog! :) Ez pedig az Aviva torna. Körülbelül tizenhárom éves lehettem, amikor először találkoztam vele. Azt hiszem egy Nők Lapjában olvastam róla, és mindjárt ki is próbáltam otthon az újság leírása alapján. Nekem nagyon korán megjött a menstruációm, nem voltam még tizenegy éves se, így amikor ezzel a tornával találkoztam, én már nagyon otthon voltam a témában. Sose volt rendszeres, és ez a kiszámíthatatlanság az első perctől kezdve bosszantott. Szóval elkezdtem tornázni, és egyre pontosabb lett. No nem annyira, mint amikor fogamzásgátlót szedtem. Akkor percre pontosan tudtam, hogy mikor fog megjönni, é...

Sziasztok! Ma elkezdenék arról mesélni, hogy mik voltak azok az alternatív "megoldások", amiket a siker érdekében bevettem.Mert hát jó, hogy van orvostudomány, és jó, hogy támaszkodhatunk rájuk, de sokszor ez önmagában nem elég, illetve, amikor azt éreztem, hogy az orvosi kezelések "megfeneklettek", és kellett valami, amibe kapaszkodhatok és bízni tudok. Az elején még csak "próbálkoztunk" mindenféle negatív gondolatok nélkül, csak "élesbe csináltuk". Mondjuk már akkor is hónapról hónapra türelmetlenebb lettem, és annyira vártam azt a pillanatot, amikor egy kétcsíkos tesztet tarthatok a kezembe. Én már azt is elképzeltem, hogy közlöm a párommal az örömhírt. Itt azért eszembe jut az is, hogy előtte többször mondtam a páromnak, hogy szeretnék kisbabát, és ideje lenne nekiállni, mert hát nem mindenkinek sikerül ám elsőre! Az is lehet, hogy itt van a kutya elásva. :) Szóval még nem gondoltuk, hogy ez ennyire nehéz lett, csak együtt voltunk. Engem...

Sziasztok! Múltkor szóba került az önsajnálat, és a Youtube-on rákerestem az önsajnálat szóra. Ha hiszitek, ha nem, nem igazán dobott ki olyan találatokat ami a témába vágó lenne, vagy ténylegesen az önsajnálatról szólna. Pedig örültem volna, ha pl. Bagdy Emőke, Popper Péter vagy akár Csernus doktor beszélt volna az önsajnálatról. Kíváncsi volnék, hogy szakemberek hogyan vélekednek erről a fogalomról, állapotról vagy helyzetről és annak hatásairól. Azt azért tudom félig laikusként (szoc. munkásnak tanultam, a problémamegoldás folyamatáról van némi ismeretem :) ) hogy az önsajnálat olyan, mint egy mocsár. Minél jobban elsüllyedünk benne, annál kevésbé tudunk már önmagunkon segíteni. De időnként - ha nem is süllyedek el benne, a saját meglátásom szerint - hatalmába kerít, és akár egy kiadós sírás formájában is előtörhet, de utána felállok és próbálkozom tovább, más alternatívákat keresek, amik segíthetnek az adott helyzetet megoldani. Így aztán az évek alatt nagyon sok mindent pr...

Sziasztok! Ismét jelentkezem, mégpedig egy kicsit elrugaszkodva az eddigi "komolyabb" bejegyzésektől. Hétvégén ismét sikerült beszélgetnem egy házaspárral, akiknek két gyönyörű gyermekük van, ikrek, egy kisfiú, egy kislány. Nagyon kedvesek voltak, és aminek külön örültem, hogy a házaspár férfitagja is leült velem beszélgetni, feltehettem neki a kérdéseimet, és nagyon érdekes, számomra tanulságos beszélgetés volt. Megkérdezhettem, hogy őt hogyan érintette az az időszak, amíg vártak a babára, babákra, az orvosok, nőgyógyászok, gyógyszerek "bűvöletében" ciklusról ciklusra. Amikor velem szemben ült és hallgattam egy pillanatra olyan volt, mintha az én páromat hallgattam volna. Az Ő gondolatait hallhattam egy idegen férfi szájából. Ugyanazokat a mondatokat sorolta nekem, amiket én is milliószor mondtam el a páromnak. Hogy nekem miért nincs gyerekem? Hogy .......neki.......... lehet, nekem nem? Mi lesz, ha nem lesz gyerekünk? Ha nem lehet gyerekünk, elhagysz? Ilyen...

Sziasztok! Ismét jelentkezem. Ma az örökbefogadásról ejtek pár szót, mert ez a téma már felmerült előző bejegyzésekben és annyira összetett és bonyolult, hogy mindenképpen érdemes szerintem még beszélni róla. Mindenki „saját” gyereket szeretne, de a sokéves eredménytelen próbálkozások és lombik beültetések után előbb-utóbb mindenkiben felmerül ez a kérdés: "Mi van, ha nem lehet saját gyerekünk?" Ilyenkor szokott szóba kerülni az örökbefogadás, menta egy lehetséges alternatíva. Ma már az örökbefogadásnak többféle módja lehetséges és ha a leendő szülők közösen úgy döntenek, hogy "bevállalják" és alkalmasnak találtatnak az örökbefogadó szülő szerepre, akkor előbb-utóbb egy kisbaba, vagy kisgyermek szüleivé válnak. Amiért én boncolgatom a témát az, az, hogy - biztos Ti is hallottatok már olyan történetet - hogy az örökbefogadás után jött a gyermekáldás és a fogadott gyerek mellé született "saját" is. Én személyesen ismerek olyan családot, ahol ez előfordu...

Sziasztok! A tegnapi bejegyzésemet sokan megnéztétek, privátban keresett meg egy ismerős, aki egy családi történetet osztott meg velem a leírtakra reagálva. Megengedte, hogy a "beszélgetésünket" itt megjelenítsem, azonban még a családi kötődést sem jelenítem meg, a névtelenség biztosítása miatt. "Bár nálunk nem volt probléma a  fogantatás körül, így aztán nem is úgy érzem, ennek a súlyát, mint ti, de egy biztos, hogy a gyermek a legcsodálatosabb ajándéka az életnek. Abban sem kételkedek, hogy megtépázza a kapcsolatokat ez a feszültséggel és aggodalommal teli várakozás. De egy jól működő kapcsolat is bármilyen(ennél sokkal kisebb) akadály miatt is meginghat. A ...rokonom....férje félrelépett egyszer, amikor nem akart már évek óta jönni a baba.De pár nap múlva visszament a feleségéhez, bocsánatot kért, és elmondta, hogy azért tette, mert nem érezte már magát férfinak. Viszont a félrelépés se tette helyre az önbecsülését, csak még a bűntudat is társult hozzá. Viszont ny...

Sziasztok! Ma ismét jelentkezem. Az elmúlt héten volt egy bejegyzésem, ami szerintem izgalmasra sikerült, azonban törölnöm kellett az interjúalanyom kérésére. Sajna max. egy délutánon kersztül volt elérhető, nem hiszem, hogy valaki látta, pedig még véleményt is kértem a bejegyzéssel kapcsolatban. No, sebaj. Akkor most újra nekifutok, idézetek és egyebek nélkül, mert a téma továbbra is izgalmas, és érdekel a véleményetek ezzel kapcsolatba, még akkor is ha esetleg nem közvetlenül érint a téma. Azt feszegettem, amit minden interjú során felteszek egy kérdés formájában is, hogy a kisbabára való várakozás hosszú, és nem egészen zökkenőmentes időszaka hogy érinti a házasságot, párkapcsolatot. Többen úgy számoltak be erről, hogy megerősítette a kapcsolatot a házastárssal, de hullámvölgyeket ők is átéltek. Ez  a válasz általában azoktól  a pároktól érkezett, akiknek sikerült, , legtöbbször lombikkal, de SIKERÜLT. Azt vettem ki a válaszokból, hogy igazából a kis...

Szia! Mivel már az  előzőekben szóba került ez a "betegség", illetve tünetegyüttes, ezért úgy gondoltam, hogy erről érdemes több szót ejteni. A PCOS egy mozaikszó, a polcisztás ovárium szindróma rövidítése. Ez azonban nem csak azt jelenti, hogy az ember lányának a petefészkei tele vannak cisztával, amit a nőgyógyó jobb esetben az ultrahangnál észrevesz, hanem több kellemetlen tünete is van. Ezek közé tartozik a szőrösödés, a rendszertelen menstruációs ciklus, az elhízás...brrrr, és még sok egyéb, amely nem igen vidámítja fel az ebben szenvedő nőket. Bár kívülről látható tünetei vannak, mégis gyakran csak akkor fedezik fel, amikor a gyermekre vágyó nő és élete párja csak próbálkoznak, próbálkoznak, próbálkoznak, és mégsem jön a gólya. Még ilyen esetekben is előfordulhat, hogy elsőként ez fel sem merül, mint a meddőség lehetséges oka. Sok esetben ez áll a meddőség hátterében. Nem gyógyítható, viszont kezelhető. Ez jó hír nekünk :) !Sokszor párosul inzulinrezisztenciával, ame...

Szia! Ma is egy történetemet osztanám meg, mégpedig a babásodásig tartó időszak nehézségeivel kapcsolatban. Én is írtam már, hogy volt olyan orvos, akinél azért váltottam, mert azt éreztem, hogy nem is én vagyok a fontos, nem az én problémámat helyezi előtérbe, hanem csakis a pénzszerzés motiválja. Interjúkat készítek hasonló helyzetben lévő leendő kismamákkal, valamint olyanokkal akiknek már sikerült, és többen mesélték, hogy nagyon sok orvos esetében érezték ők is ezt, ezért előbb-utóbb ők is rászánták magukat az orvosváltásra. Nemcsak azért, mert nem érezték a törődést, hanem azért is, mert így a céljuk szinte elérhetetlennek tűnt. Egyszer nálam is eljött az a pillanat, amikor rádöbbentem, hogy az orvosnak nem érdeke, hogy én mihamarabb kismama legyek, mert akkor ideális esetben is kilenc hónapig járok még hozzá, talán nála is szülök, és utána vége. Neki sajnos az volt az érdeke - hozzáteszem ezt én rontottam el - hogy minél tovább járjak, hozzá, és minél sűrűbben. Még nem voltam...

Szia! Ma még folytatom a történetemet. Szóval eljött az a pillanat, amikor időpontot kértem a Kaáliba. El mentünk , és ott végre azt éreztem, hogy én vagyok  a fontos. Ott úgy néztek rám, mint egy leendő kismamára, és ez már önmagában erőt adott. Az első konzultációra vittünk magunkkal minden papírt, amit eddig kaptunk. Az orvos, aki fogadott minket tömören, lényegretörően és szűkszavúan beszélt, mégis sokkal többet mondott, mint az előző orvosaim. Nem kedveskedett, nem mosolygott végig, de mégis éreztem a törődést, éreztem azt, hogy a szaktudását rám fordítja, nekem adja. Azóta többször voltunk már, és a humorát is megcsillogtatta, mert az is van neki, ám ez soha nem sértő, vagy bántó. Azóta is ha megyünk számomra nem egy megterhelő újabb orvosi vizsgálat, hanem egy energialöket, hogy tovább csináljam, és tovább tudjunk küzdeni.        

Szia! Utoljára ott hagytam abba, hogy ismét váltottam orvost. Na de a hülye fejemmel, hova mentem? Hát persze, vissza. Gondoltam mégiscsak adjunk esélyt az én nőgyógyómnak, ő ismer engem, hátha előrébb jutunk. Visszamentem. Örült nekem, s a pénzemnek még inkább. Elkezdődtek megint a Clostylbegit kúrák, és az ultrahangra járkálások, amikoris mindig adtam pénzt, pedig nem magánrendelésre jártam, csak "normális" ellátásra vágytam. Eljött az ideje a sokadik Clostylbegites hónap után, hogy csináljunk egy petevezeték átjárhatósági vizsgálatot, mert lehet, hogy teljesen feleslegesen szedem a gyógyszereket. 2013. március 26-án befeküdtem a  kórházba, másnap műtöttek laparoscopos módszerrel. Indoklás: így egyszerre megejthető a petevezeték átjárhatósági vizsgálat a hasüregi tükrözés, és ha valami gond felmerül, akkor jó eséllyel segíteni is tudnak, mert ezt altatásban végzik. Nem gondoltam nagy valamire, de amikor kezdtem felébredni, akkor éreztem, hogy ez jobban meg fog viselni...

Szia! Akkor most folytatom a mi történetünket. A szünet után, amikor "nem görcsöltünk rá", és mégsem sikerült, orvost váltottam. Az új orvosom már egy meddőségi alapítvány orvosa, gondoltam ő lesz az "én emberem". Elkezdtünk hozzá járni,  ő már megvizsgálta a páromat. Nála minden rendben találtak. Én havonta minimum kétszer kellett menjek, már másféle gyógyszereket is felírt, nem csak Clostylbegitet. Nála szedtem Estrofemet, Estradiolt, Duphastont és a jó öreg Clostylbegitet.Ultrahangra is mentem, plusz a gyógyszerek, átlagba havonta kétszer. Azonban akármikor telefonáltam jóformán azt sem tudta ki vagyok. Ugyanez személyesen. Mindig Ádámtól és Évától kezdtük, hogy mikor mit szedtem, most hol tartunk, én éreztem magam kellemetlenül. Ez ment jó pár hónapig eredménytelenül, és mivel ez már magánrendelés volt, nála is ott hagytam egy csomó pénzt. Amit ugye az ember nem sajnálna, ha sikerülne az, ami az életemben a legfontosabb dolog lenne, de így eredménytelenül már ...

Szia! Ismét jelentkezem. A Facebook-on, a neten és a médiában is a napokban nagy port kavart egy kismama beszámolója, aki egy -nem magán- kórházban "ellenszolgáltatás nélkül" szülte meg a kisbabáját, és amit tapasztalt az kritikán aluli volt.Pár hónappal szülés után megszólalt.Azóta hallhattunk ilyet is, olyat is a témával kapcsolatban, kapott ő is hideget és meleget is. Ezeket olvasva, és a témában megszólalókat hallgatva bennem is ambivalens érzések kerekedtek, de inkább az ő véleménye felé húz a szívem, saját tapasztalataimból kiindulva. A helyzetünkből adódóan évek óta heti, havi rendszerességgel járok nőgyógyászhoz.Az évek alatt háromszor váltottam orvost, jelenleg én is magánorvoshoz járok egy magánintézménybe. Mikor eldöntöttük, hogy jöhet a baba, nagy örömmel és lendülettel vágtunk bele.Egy következő alkalommal azt is elmesélem mit éltem át az "első" alkalommal, amikor már "élesbe" csináltuk. :) Most a témánál maradva folytatom tovább a tört...

NE GÖRCSÖLJ RÁ!   Ha annyi húszezresem lenne, amennyiszer hallottam már ezt a mondatot, akkor még az unokáimnak se kellene dolgozniuk. Igen.....nagyon sokszor mondták már nekem, legtöbbször azoktól hallottam, akiknél 1-2 hónapon belül már jött is a baba :).Eszükbe se jutott, hogy "ne görcsöljenek rá", mert nekik nem kellett. Életem tanácsai közül, ezt hallottam legtöbbször, és ezzel tudok a legkevésbé kezdeni valamit.Azért próbálkozom megfejteni a titkot!   Annyit magamról, hogy 32 éves leszek, és 28 éves korom óta szeretnénk babát a párommal, akivel kilenc éve élünk együtt. Már öt éve voltunk együtt,amikor elhatároztuk, hogy szeretnénk egy kisbabát, és semmit sem tettünk másképp, mint más párok. Mint a "ne görcsölj rá" emberek .De a gólya nem jött. Mifelénk nem jár...:)